• Megjelenítés

hornyák józsef

Kína gyarmata lesz Magyarország vagy szédületesen jó üzleteket kötünk velük?

Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?

Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket

"Most megint borongós időszak jön a világgazdaságban, ahogy a tőzsdén is", ami alól idén még valamennyire ki tudja vonni magát a magyar gazdaság, részben a gyors béremelések élénkítő hatása miatt, de a túl gyors béremelés egyúttal "rendkívül veszélyes dolog" a gazdaság versenyképessége szempontjából - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Sinkó Ottó. A Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatója kijelentette: "nem kéne már erőltetni a nagy béremelést, más szelek fújnak", amit a Videoton kibír, de szerinte sokan lesznek, akik nem tudják ezt átvészelni. Sinkó azt mondta, hogy habár nekik is komoly probléma a munkaerőhiány, nem fogják alkalmazni a 3 éves munkaidő-keretet, mert "az már nem az éven belüli szezonalitásra, hanem a globális konjunktúrahatások kezelésére szolgálna, ezt pedig nem méltányos a dolgozókra tolni". Emellett kijelentette: "a hazai munkaadóknak van egy közös érdekük, nem szabad a munkaerőbázist feleslegesen irritálni, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket".

Akkora bérrobbanásról álmodsz, mint a győri audisok? Rossz hírünk van számodra

Évtizedek óta nem látott sztrájk zajlott le a múlt héten Magyarországon az Audi győri gyárában, ami a szakszervezetek történelmi sikereként tekinthető. Vannak, akik viszont a magyar gazdaság kilátásait féltik a sztrájk miatt. Valóban kell félni a munkaadóknak a szakszervezetek erejétől Magyarországon? Tömegesen harcolhatnak ki hatalmas béremelést? Más gyárakat is elérhet egy sztrájkhullám? Tényleg túl keveset fizetnek Magyarországon a multik?

Profi munka kell, hogy Magyarországra csábítsuk a dolgozókat

Ha a lendületes béremelkedési folyamat komplexebb és magasabb hozzáadott értékű tevékenységekkel párosul, akkor bőven lehet még béremelési potenciál a gazdaságban - mondta a Portfolio-nak adott interjújában G.Nagy Balázs, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. most kinevezett ügyvezetője. Szerinte kár arra törekedni vagy várni, hogy leálljon a kivándorlás Magyarországról, mert nem ebbe az irányba halad a közös európai piac elképzelése. "Önmagában Londonba se mennek maguktól a munkavállalók, hanem megtalálják a hirdetéseket, és úgy indulnak útnak. Megfelelő eredmények eléréséhez nekünk is legalább hasonló méretű erőfeszítéseket kellene tennünk, mint a nyugat-európai cégeknek a másik irányba" - vélekedett. Szerinte az a lényeg, hogy az európai vándorlásnak haszonélvezői legyünk. G.Nagy Balázs úgy véli, hogy Londonnal vagy Frankfurttal nem versenyezhetünk, a közepes méretű európai városokkal viszont igen.

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon

Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.

Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori - 1.)

A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.

Megáll az eszed! Pusztító a pedagógusok rabszolgatörvénye, és most sem emelkedik a bérük

Megáll az eszed! Pusztító a pedagógusok rabszolgatörvénye, és most sem emelkedik a bérük

Jelenleg bruttó 1500 forinttal haladja meg a kezdő tanítók fizetése a garantált bérminimumot, jövőre azonban ez az előny is eltűnik. Így történik meg az, hogy 2019-ben egy szakképesítéssel és középiskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló ugyanannyi pénzt fog keresni, mint egy főiskolai vagy egyetemi végzettségű kezdő pedagógus. És túlórapénzt sem kapnak.

Magyarok millióival megy szembe a kormány - Hihetetlen károkat okoznak a dolgozó embereknek

A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.

Lázár Vilmos elárulta: a CBA nagy dobásra készül Magyarországon

"Nem álmokat kergetünk, hanem reálisan gondolkodunk. Azokban a szegmensekben kell versenyeznünk, ahol sikeresek lehetünk" - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lázár Vilmos, a CBA elnöke, aki szembenézett azzal, hogy a diszkontok megerősödése új helyzetet teremtett a magyar piacon is. A következő időszakban jó pár helyen fejlesztenek, például az online kereskedelemben igyekeznek nagyobb piaci szeletet kihasítani, és megújítják a CBA saját márkáját is.

Kollégánk Junior Prima Díjat kapott!

Hornyák József, a Portfolio újságírója Junior Prima elismerésben részesült a Magyar Sajtó kategóriában a ma megrendezett díjátadó ünnepségen. Ő a Portfolio szerkesztőségének hatodik tagja, aki megkapta a díjat.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Trump recesszióba taszítja a világot! Kipukkad a kínai buborék! Összeomlanak a feltörekvő piacok! Ilyen és ehhez hasonló riogatásokkal bombáznak azok, akik már a következő világgazdaság válság kirobbanásának első jeleit látják. Noha a konjunktúramutatók alapján még egyáltalán nem kell pánikba esni, megnéztük, hogy mennyiben tér el hazánk helyzete a 2008-astól. Jobban fel vagyunk készülve a következő válságra, mint akkor voltunk?

Hatalmas fába vágta a fejszéjét a kormány - Éppen ott, ahol a legnehezebb a helyzet

Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését. Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os "munkanélküliségi rátát" kalkuláltunk. A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.

Nincs vége a magyar bérrobbanásnak

Nincs vége a magyar bérrobbanásnak

Júliusban dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon, amivel úgy tűnik, hogy az előző hónapok megingását (lassabb növekedési ütem) magunk mögött hagytuk. Még az öt és fél éves csúcsra ugró infláció sem tudta visszavetni a reálkeresetek dinamikus emelkedését.

Teljesen bezárják két hétre a Déli pályaudvart!

Lezárják a teljes Déli pályaudvart októberben két hétre - értesült a Portfolio. Ezzel kapcsolatban megkerestük a MÁV-ot is, akik kérdésünkre közölték, hogy október 4. és 17. között "kerül sor a Déli pályaudvar teljes lezárására". Arra hivatkoznak, hogy halaszthatatlan karbantartási munkákat fognak végezni.

Soha nem hiányzott még ilyen sok ember Magyarországról

A gazdaság növekedésével párhuzamosan egyre több munkavállalóra van szükségük a cégeknek, mostanra azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy elfogyott a képzett munkaerő. Ezt jelzi, hogy új történelmi csúcsra emelkedett az üres álláshelyek száma Magyarországon az idei második negyedévben a KSH friss adatai szerint. Április és június között 83 600 betöltetlen munkahely volt, ami közel 30%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság csaknem minden ágazatában növekedett a munkaerőhiány, ami mostanra komoly korlátja a termelés növekedésének.

Félelmetes, milyen gyorsan véreznek el a magyar ötletek

Nem nagyon javul a vállalkozások ötéves túlélési rátája, miközben a magyar gazdaság dinamikusan növekszik - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. A GDP-növekedés ugyan a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjed, de úgy tűnik, ez nem elég ahhoz, hogy minél több vállalat élje meg az ötödik születésnapját. A következő években várhatóan javul valamelyest a helyzet, habár a - feltételezhetően kevéssé tőkeerős - fiatalt vállalatok számára a munkaerőhiány és a gyors béremelkedési ütem komoly problémát okozhat. A történet másik olvasata, hogy a dinamikus béremelés szorítja ki a nem hatékonyan működő cégeket.

Megnéztük, tényleg felrobbantak-e az árak a magyar strandokon

Aki szerint megdrágult a lángos, vagy úgy érzi, hogy jóval többet fizet a strandolásért, mint tavaly, annak bizony igaza van. A KSH-tól kapott, a hivatal árfelírói által rögzített adatok szerint a legtöbb "nyári" termék ára jelentősen, az átlagot érdemben meghaladó mértékben növekedett tavalyhoz képest.

Gigantikusra nőtt a magyar állam - Most kell tízezreket utcára tenni?

Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.

Már csak ez hiányzott! Újra kevesebb ideig élnek a magyarok

Már csak ez hiányzott! Újra kevesebb ideig élnek a magyarok

Tavaly csökkent a magyar születéskor várható élettartam az előző évhez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A trend nem most tört meg, hanem már néhány évvel ezelőtt, 2013 után ugyanis gyakorlatilag megállt a várható élettartam növekedése. Némi "vigaszt" nyújthat, hogy a halálozások 2015-ös és 2017-es megugrása (ami remélhetőleg csak egyszeri hatásként jelentkezik) Európában is visszavethette az élettartam növekedését, tehát a relatív pozíciónk nem igazán romlik, de már felzárkózás sincs.

Hosszú távon látszik az emelkedés mind a magyar, az európai élettartam tekintetében, de ahhoz, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a nyugati országok várható élettartamához, nagyon komoly oktatási és egészségügyi reformok szükségesek.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility